Létünk védelme 

 A fenti cikk fordítása: A resveratrol felhasználható mint gyógyszer a corona vírus ellen. A 2016-os kutatások kimutatták,hogy a resveratrol teljesen blokkolja a vírus replikációját legalább 25 ug/ml vagy több. Miután március 11.-én az Egészségügyi Világszervezet bejelentette a covid 19 járványt, a tudósok egyre nagyobb priorítást élveznek,hogy kifejlesszenek egy ellenszert/vakcinát.A corona vírus jelenleg légúti problémákat okoznak és már több mint 6 millió áldozatot ejtett világszerte.

Dr. Joel D. Wallach (született: Missouri 1940. június 4-én, egy amerikai állatorvos és természetgyógyász) egy igen népszerű orvos Amerikában, akit 1991-ben Nobel-díjra jelöltek.

Egy moszkvai előadáson szövege lett felvéve, a fordító megőrizte az előadó sajátos szóhasználatát.

„Nagy örömömre szolgál, hogy találkozhattam Önökkel. Én egy farmon nőttem fel, St. Louis nyugati részén. Az 50-es években elkezdtünk marhákat tenyészteni. Ha ismerik a marhatenyésztést, bizonyára tudják, hogy a profithoz vezető egyetlen út önállóan megtermelni a kukoricát, a szójababot és a szénát. A malomban megőrölték ezeket, és rengeteg vitamint és ásványt adtak hozzájuk, így készült a marhatáp. Hat hónap múlva a marhákat piacra lehetett vinni. Gondosan szelektáltuk őket, a legjobb egyedeket magunknak hagytuk.

Az az érdekes, hogy miután ennyire gondosan, saját kezűleg készítettük a marhatápot, képzeljék el, sosem szedtük semmilyen ásványt és vitamint. Pedig fiatalok voltunk, és legalább 100 évig akartunk élni fájdalom és betegség nélkül.

Ez nagyon izgatott engem, és egyszer megkérdeztem az apámtól: „Mondd apa, nekünk miért nem ugyanúgy csinálod az ennivalót, mint a teheneknek?” Apám nagyon bölcs gondolatot ajándékozott nekem, ő azt mondta: „Hallgass fiam, értékeld azt, hogy mindennap friss élelmiszerhez jutsz a farmról. Remélem érted.” Természetesen többet nem zaklattam őt, mert nem akartam, hogy ne kapjak ebédet vagy vacsorát. Később mezőgazdasági iskolába mentem, amelyet elvégezve tudományos fokozatot kaptam, és állattenyésztési, gabonatermesztési és földtani szakember lettem.

Ezután két évre elutaztam Afrikába. Ott teljesült a gyermekkori álmom, együtt dolgozhattam Maur Parkinsonnal. Sokan emlékeznek rá a könyvei miatt, nagy ember.

Két év múlva táviratot kaptam. A St. Louis-i állatkert állást ajánlott nekem. A Nemzeti Egészségügyi Intézet 78 millió dolláros támogatást nyújtott az állatkertnek, és szükségük volt egy állatorvosra, aki az állatkertben kimúlt állatokat boncolta volna.

Én beleegyeztem, odamentem dolgozni, de természetesen nem csak ebben az állatkertben kellett boncolnom az állatokat, hanem a Brookwalds-i, Chicagó-i, New York-i, Los Angeles-i és más állatkertekben is. A környezetszennyezésre szuperérzékeny egyedeket kellett megfigyelnem, mert a 60-as években még senki sem volt tisztában az ökológiai problémákkal és katasztrófákkal. Szóval, a halál okainak feltárásához 17500 boncolást végeztem el, és a következő eredményre jutottam: “Minden állat és ember, amely természetes halállal hal meg, a tápanyag hiánya miatt halt meg”.

A kémiai és biokémiai elemzések eredményei pontosan arra mutattak, hogy a halál a helytelen táplálkozás eredményeként következik be és ez annyira meglepett engem, hogy visszatértem a marhák táplálásához.

75 tudományos cikket írtam, 8 tankönyvet más szerzőkkel együtt és egy könyvet önállóan. Ezt a könyvet 140 dollárért vásárolták orvostanhallgatók. 1700 újságban közölték a cikkeimet, felléptem tévéműsorokban és sok egyéb helyen.

De akkor, a 60-as években aránylag kevesen voltak, akiket érdekeltek volna a munkáim a táplálkozásról. Mit tehettem? Kénytelen voltam visszaülni az iskolapadba és orvosi képzettséget szerezni, ami lehetővé tette, hogy használjam azt a tudást, amit még az állatorvosi egyetemen szereztem.

Bármilyen meglepő, de működött. 15 évig dolgoztam Arizonában, ahol közönséges orvosi praxisom volt. Ma szeretném megosztani Önökkel azokat az ismereteket és következtetéseket, amelyeket ez alatt a 10-12 év alatt gyűjtöttem. És ha csak a 10%-át jegyzik meg annak, amit itt hallani fognak, elég sok kellemetlenséget és szenvedést, meg egy csomó pénzt fognak megtakarítani és sok évvel meghosszabbítják az életüket. De ezeket az éveket nem kapják meg csak úgy, csak bizonyos erőfeszítések árán.

Most a legfontosabbat szeretném elmondani. Az ember élettartamának genetikai potenciálja 120-140 év.

Napjainkban mindössze öt olyan népcsoport van, amelyek képviselői 120-140 évig élnek. Ezek keleten, Tibetben és Nyugat-Kínában élnek. Ezek a népcsoportok szerepeltek James Hilton „Az elveszett horizont” című könyvében, amelyet még 1964-ben írt.

A könyv adatai szerint a legidősebb ember a kínai Li doktor volt, aki Tibetben született. Amikor betöltötte a 150. életévét, a császári kormánytól oklevelet kapott, amely bizonyította, hogy tényleg 150 éves, 1677-ben született. Amikor betöltötte a 200. életévét, akkor egy másik oklevelet kapott. A dokumentumok azt bizonyítják, hogy 256 éves korában halt meg. Amikor 1933-ban meghalt, írtak róla New-York Times-ban és London Times-ban, ahol elég jó dokumentumokkal alátámasztották a leírtakat. Lehet, hogy mindössze 200 éves volt, nem 256 éves…

Kelet-Pakisztánban élt egy népcsoport, akik bogazoknak nevezték magukat. Ők is híresek voltak a hosszú életükről, 120-140 évig éltek. A volt Szovjetunióban grúzok, akik szeretik savanyú tejtermékeket, 120 évig élnek. Az örmények, abháziak, azerbajdzsániak nagyon jól tartják magukat 120-140 évesen is.

1973-ban, a National Geographic januári számában külön cikk jelent meg azokról az emberekről, akik 100-nál több évet éltek. A cikk bőségesen el volt látva illusztrációkkal, amelyekről annyira híres a lap. A sok fénykép közül három nagyon megmaradt az emlékezetemben.

Az egyiken 136 éves nő volt. Fotelben ült, kubai szivart szívott és vodkát ivott, éppen valamilyen ünnepségen vett részt. Nagyon jól mulatott, nem volt ágyhoz kötve egy szociális otthonban, ahol ráadásul havonta 2000 dollárt kellene fizetnie az ellátásért. 136 évesen élvezte az életét.

A másik fényképen két házaspár volt, akik éppen a 100. és a 115. házassági évfordulójukat ünnepelték.

A harmadik fényképen egy férfi volt, aki Örményország hegyvidékein teát szüretelt, munka közben egy kis rádiót hallgatott. Az anyakönyvi bejegyzések – születési dátuma, keresztelési dátuma, gyermekei születési dátumai – szerint ő volt akkor a legöregebb ember a Földön.

A nyugati féltekén a hosszú életükről híres emberek az Andok indiánjai, akik Ecuadorban, illetve Peru dél-keleti részén élnek. A Titikaka-törzs legöregebb képviselői akár 120 évig is élnek.

Guinness Rekordok könyvében szereplő, virginiai lakos Margaret Pitch, mint a legöregebb amerikai, 115 éves korban halt meg. Egy esés következtében hunyt el. Ki találja ki, mitől halt meg? Így van, a csontritkulástól. Ez a nő kalciumhiánytól halt meg. Nála nem volt szívelégtelenség, rák vagy cukorbetegség, de három héttel az esés után meghalt, mert a szervezetében nem volt elég kalcium. Érdekes, a lánya azt közölte, hogy a halála előtt Margaret Pitch nagyon kedvelte az édességet. Ez az ismert Pikebetegség, majd beszélünk róla.

Általában, ha nagyon hódolunk csokoládénak és más édességnek, az azt jelenti, hogy a szervezetünkben króm- és vanádiumhiány van.

A nigériai Baue törzs főnöke 126 évesen halt meg. Temetésén az egyik felesége azzal dicsekedett, hogy a férjének halálakor az összes foga megvolt, ami azt jelenti, hogy a belső szervei is kellőképpen ellátták a funkcióikat.

Szíriában 1933. júliusában egy férfi 133 éves korában hunyt el. Nem azért került a Guinness Rekordok könyvébe, mert 133 évet élt, és nem azért, mert 80 éves koráig négyszer megnősült, hanem azért, mert 80 éves kora után még 9 gyermeket nemzett. Ha megszámoljuk, hogy minden gyermek 9 hónapig az anya hasában fejlődik, legalább 1 évig szopik, és még egy év van a gyermekek között, akkor kijön az, hogy ez az ember 100 éves kora után is apa lett. Ezért került bele a Rekordok könyvébe.

Úgyhogy ne búsuljanak uraim, van még remény!

Most pedig következzék egy kis tudomány: Arizonában 1993. novemberében érdekes kísérletet végeztek. Három fiatal pár három évig teljes elszigeteltségbe vonult. Egészséges táplálékon éltek, amelyet saját maguknak megtermesztették, tiszta levegőt szívtak, és tisztított vizet ittak.

Három év múltán a Kaliforniai egyetem gerontológusai megvizsgálták őket. Minden adat, mint a vérvizsgálat eredménye és egyéb élettanilag fontos mutatók, belekerültek számítógépbe, amely a következő prognózist számította ki: ha tovább is így élnek, akkor 165 évig élhetnek. Ez ismét bizonyítja, hogy 120-140 éves életkor teljesen reális.

A húsragasztó enzim egy sertésszívből, vagy vérplazmából előállított por, ami oldhatatlan kötéseket hoz létre a fehérjék között. Ha a húsok felszínét megszórjuk ezzel a porral, vagy annak oldatával, akkor a húsdarabok könnyedén egymáshoz illeszthetők. Ha sok húscafatot illesztünk így egymáshoz, akkor néhány óra alatt a természetes hússzeletre megtévesztésig hasonló eredményt kapunk. Sok hentesbolt is él ezzel a módszerrel, ami kimeríti a fogyasztó megtévesztésének fogalmát, hisz ha úgy csomagolják, akkor azt a látszatot kelti, hogy magasabb minőségű hússal van dolgunk, holott maradékról beszélünk.

A húsragasztó enzim kapcsán számos információ látott napvilágot. Van, aki szerint nagyon káros az egészségre, a másik szerint teljesen normális a használata. A vita végére az Európai Bizottság tett pontot 2013-ban, amikor kimondta: egészségre nem ártalmas, ezért használható az az enzim, amelyet a húsnyesedék összeragasztásához használnak. 

A fogyasztóvédők annyit értek el az ügyben, hogy az éttermekben és húsboltokban fel kell tüntetni az étlapon és a csomagoláson, ha a húskészítmények esetében ezt az enzimet használták. A thrombin nevű enzimmel, ha összekeverik a húsnyesedéket, azok egy órán belül összeállnak, ami kiklopfolva óriási szelet húst eredményez. Ha valaki szakszerűen használja az enzimet, még a legtapasztaltabb henteseket is megtévesztheti az eredmény. A szakemberek szerint az enzim az egészségre ugyan nem ártalmas, de etikai-erkölcsi kérdéseket felvet, ha a fogyasztó nincs tisztában azzal, amit fogyaszt, így abban a tévedésben lehet, hogy igazi rántott hús került a tányérjára. Vallási szempontból például az így előállított hús nem számít kósernek. Az is aggályokat vethet fel, hogy mivel a húsok eleve nem sterilek, mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek az egy óra után, a ragasztási folyamat alacsony hőmérséklete miatt szaporodni kezdenek. Ha több baktérium van a húsban, akkor még több ideig kell főzni azt, hogy a mikroorganizmusok elpusztuljanak, és fogyaszthatóvá váljon a hús. Az ilyen húsok készítésével foglalkozók számára az enzim egészségügyi kockázatot is jelent, mivel az enzimek fehérjék, azaz potenciális inhalációs allergénnek. Az élelmiszeripar számára ugyanakkor megéri ilyen húsokat “gyártani”, hisz olcsó alapanyagból látszólag értékesebb húst tudnak előállítani. Fontos tudni, hogy ha ilyen húst vásárolunk, akkor annak megfőzése, párolása, sütése jóval időigényesebb feladat, mint a természetes húsoké. Az élelmiszeripar ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a nyesedékek teljes mértékben megfelelnek a higiéniai előírásoknak, ezért nem beszélhetünk bakteriális szennyeződésről.A NutritionFacts.org szerint az Egyesült Államokban gyakori a Coli baktérium ezekben a húsokban, ami a gyakori bélrendszeri fertőzések és autoimmun betegségek kiváltója is lehet.

A fenti ábrán be vannak számmal jelölve azok a területek, ahol kialakulhatnak a fájdalmak. Ez alapján válasszuk ki azt a számot, ahol gyakran fáj a fejünk, majd olvassuk el a számhoz tartozó leírást, hogy megtudjuk, melyik szervünkkel lehet a bajunk.

1. Fogszuvasodás, ínygyulladás állhat a fájdalom mögött.

2. Szemkörnyéki fájdalom, ami azt jelenti, hogy a szervezet elsavasodásnak indult.

3. A szemhéjak körüli fájdalom gyomorpanaszokra utal.

4. Gyomorgyulladás lehet a fejfájás mögött.

5. Ez a fájdalom fekélyes betegségre utal.

6. A beleket érintő valamilyen betegségre utal ez a fejfájás.

7. A húgyutak fertőzéses betegségére utal.

8. Veseproblémákra utal ez a fájás.

9. A húgycső betegségére utal.

10. Idegzsábára utal.

11. Szürkehályogra utal.

12. Az agy és az idegrendszer működési zavarára utal.

 Ahogy a talpon, úgy a fejünkön, az arcunkon is vannak olyan részek, ahol egyes szervek idegeinek végződései találhatók. Ugyanúgy, ahogyan a talp reflexológiai kezelésekor, az arcunk pontjainak stimulálásával javíthatunk a belső szerveink egészségi állapotán, illetve megelőzhetjük azok megbetegedését is.

A nyugati orvostudomány még nem talált erre való bizonyítékot, de a keleti gyógyászatban sikerrel alkalmazzák az ezen meridiánvonalakon keresztül történő kezelést.

Azért fontos ismernünk ezeket a pontokat, mert így megakadályozhatjuk, hogy ne történjen a szervezetünkben energiablokk, ami sok esetben betegséget okoz. Ezen pontok masszírozásával képesek vagyunk felszabadítani ezeket az akadályokat, így testünket behálózó energiamező szabadon áramolhat.
 

Íme, hogy melyik szervhez kapcsolódnak az ábrán látható pontok:

1. Vékonybél
2. Húgyhólyag
3. Szív
4. Máj
5. Epehólyag
6. Hasnyálmirigy
7. Vese
8. Gyomor
9. Tüdő
10. Vastagbél
11. Nemi szervek